Noha a kormány már tavaly év végén elfogadta a kötelező lakásbiztosításra vonatkozó törvényt, s azt is bejelentették, hogy hatályba lépésére július elsejétől kerül sor, a biztosító társaságok többsége még most is azt hangoztatja, hogy a nevezett jogszabályt alapjaiban kellene megváltoztatni, mert jelen formájában alkalmazva nem kártalanításra fordítják majd a biztosítási díjakból befolyt összegek java részét, hanem jótékonysági akciókra.

Tekintettel arra, hogy nagyon sok lakás állandó természeti katasztrófáknak, főként árvizeknek, földcsuszamlásnak kitett területeken épült, ráadásul a felhasznált építőanyag sem felel meg az előírt műszaki követelményeknek.

De lássuk a törvénnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat: július elsejétől kezdve minden magán- és jogi személynek biztosítást kell kötnie a tulajdonában levő lakás rendeltetésű ingatlanra. A kötelező biztosítás kizárólag földrengés, árvíz vagy földcsuszamlás okozta károkra vonatkozik. Annak függvényében, hogy az illető lakás milyen anyagokból épült, a tulajdonosnak évi 10 vagy 20 eurót kell fizetnie a biztosításért. Ennek fejében a vasbeton, fém vagy fa tartóelemekből álló épületek esetében, illetve ha azok külső falai kőből, égetett téglából vagy bármilyen más hő- vagy vegykezelt anyagból készültek, a biztosító legfeljebb 20 000 euró értékben téríti meg a felsorolt természeti csapások okozta károkat. Azon ingatlanok esetében, melyeknek külső falai nem égetett téglából vagy más, nem hő- vagy vegykezelt anyagból épültek, a biztosító legtöbb 10 000 eurót fizet. Azon ingatlantulajdonosokra, akik nem kötik meg a kötelező lakásbiztosítást, 500-tól 1000 lejig terjedő bírság róható.

A törvény azt is leszögezi, hogy nem részesülnek állami vagy helyi önkormányzati kártérítésben azok a személyek, akik nem biztosították be házukat, és azt természeti csapás éri.