FIZETNI MUSZÁJ!
Kötelező lakásbiztosítás:
 A Generali Maros megyei kirendeltségének igazgatója a hazai biztosítópiacról beszél.
A biztosításokra vonatkozó kérdéseinkre a multinacionális, Trieste (Olaszország) központú Generali társaság Maros megyei kirendeltségének az igazgatója, Bulyovszky Loránd közgazdász válaszolt.
Ön szerint van még olyan biztosító cég ma Romániában, amely kizárólag román tőkealapú? Hiszen érzékeljük, hogy e téren is erősen érvényesül a globalizáció...
Bulyovszky Loránd: – Erre nem tudok egészen pontosan válaszolni. Talán az ASTRA az a biztosító, amelyben nincs külföldi tőke, bár korábban volt. Tény, hogy valóban jelen vannak a nagy, nemzetközi biztosító cégek. A korábbi állami biztosító, az ADAS már az 1990-es években szétszakadt, ebből lett az ASTRA, az ASIROM és egy jelentéktelenebb cég, amely eltűnt a piacról.

Romániában manapság melyek a kötelező biztosítások? Illetve mikortól lesz kötelező a lakásbiztosítás?

– Pillanatnyilag két kötelező biztosítás létezik. Az egyik már régebben érvényben van, ez a kötelező gépjárműbiztosítás, az úgynevezett RCA, a másik a lakásbiztosítás. Ezt a 2008. november 10-én megjelent, 260-as törvény írja elő. A megjelenés után 120 nappal kellett volna érvénybe lépnie, csakhogy az Országos Biztosítási Felügyelet nem adta még ki az alkalmazási útmutatót. Most a belügyminisztérium azt mondja, hogy július 1.-től fog életbe lépni.
   
Hogyan állapítják majd meg a fizetendő összeg nagyságát? Ez a lakás értékének, hollétének, nagyságának a függvénye lesz?

– A kötelező ingatlanbiztosítás bevezetésének az ötlete először 2002-ben vetődött fel. 2006-ban próbálták életbe léptetni, de nem sikerült. 2007-ben kezdték kidolgozni a 260-as törvényt. Az alapvető gond vele az, hogy mindössze három típusú kár esetében ír elő kártérítést, ez a földrengés, az árvíz és a földcsuszamlás. A lopás, a vihar, a jégeső, a szomszéd általi beáztatás nem szerepel a konstrukcióban.

Az országban létrejön majd egy úgynevezett Pol de Asigurare Impotriva Dezastrelor (PAID), az állam hozza létre, és az a biztosító társaság vesz majd részt benne, amelyet akkreditálnak. Ezek árusíthatják majd a PAID-terméket. Az ár abszolút egységes. 2009-ben a polgármesterek szállítják majd az adatbázist a létező lakásokról a részvénytársaság felé.

Ebbe az ingatlankategóriába a magánlakások, az irodák, de az állami tulajdonban levő lakások is beletartoznak. A törvény két épületkategóriát említ: a téglaházakat, amelyeket egységesen 20 ezer eurós értékűre becsüli (akkor is, ha több millió eurót érnek), ezek után évi 20 eurós biztosítást kell fizetni, és a gyengébb, vályogból, más gyenge anyagokból készült, értéktelen házakat. Ezeket egységesen 10 ezer euró értékűre becsülik, és ezek esetében az évi biztosítási díj 10 euró.

Ha az említett három katasztrófából valamelyik bekövetkezik, és a ház eltűnik a Föld színéről, akkor a biztosított 20 vagy 10 ezer eurót kap, attól függően, hogy a háza az említett első vagy a második kategóriába tartozik. Sem többet, sem kevesebbet.


No de vannak Romániában olyan települések, városok, ahol – szerencsére – eleve nem lehet szó sem földrengésről, árvízről, földcsuszamlásról. Akkor ezeknek a lakosai miért kössenek ilyen biztosítást?

– Ha ezt a kötelező biztosítást összevettem azokkal, amelyeket például a mi cégünk köt, akkor kiderül, hogy a kötelező biztosítás gyakorlatilag semmilyen kockázatot nem fed le, mi pedig ugyanilyen áron egy egész sor valóban bármikor bekövetkezhető sajnálatos esemény ellen biztosítunk. Ez az állami biztosítás nem más, mint egy olyan cigánykassza, amelyből a lakosság zöme soha nem fog profitálni. Arról van szó, hogy az államnak van egy katasztrófavédelmi kötelezettsége, s ahhoz állandó pénzalapra van szüksége.

Itt kiszámíthatatlan, meghatározhatatlan eseményekről van szó, s az ilyenkor esedékes kártérítés fedezésre kitalálták ezt a fából vaskarikát. El lehet képzelni, mit szól majd az a lakástulajdonos, akinek a földrengés ledönti a több millió eurót érő házát, és az államtól 20 ezer eurót kap. Ez egy igen drága biztosítás ahhoz képest, hogy mit ad. De az emberek meg fogják kötni, mert kötelező, a büntetés pedig 5 millió lejig terjed.


Ha valaki idénre már megkötötte valamely biztosítóval a lakásbiztosítási szerződést, akkor is vonatkozik rá a törvény?

– Ezt pontosan még nem lehet tudni, de valószínűleg nem lesz kivétel. Esetleg az történhetik meg, hogy addig, amíg valakinek le nem jár a magánbiztosítása, addig nem kell megkötnie az állami szerződést. Az lesz ebből, hogy aki reális lakásbiztosítást akar, és bármilyen eshetőségre számít, az két biztosítást kell majd kössön: egy államit, amivel minden valószínűség szerint semmire nem megy, és egy valós fedezetet nyújtót valamely magán biztosító cégnél.

Eddig Romániában a lakásoknak hány százaléka volt bebiztosítva?

– Mindössze 14 százalékuk, ami nagyon kevés. Nyugat- és Közép-Európában ez az arány 60 és 80 százalék között mozog. A kereskedelmi társaságok komoly kampányt folytatnak annak érdekében, hogy a lakosság reális biztosítási szerződéseket kössön. Most erre jön rá az állami akció.

Ha a sajtó nem teszi a dolgát, akkor a lakosságnak nem lesz kellő információja arról, hogy ez szemfényvesztés. Az emberek a bajban jönnek majd rá, hogy tűz, vihar, jégeső esetén semmit nem kapnak az államtól. Emiatt az egész biztosítási piacról negatív kép alakulhat ki a lakosság körében. A biztosítók ezért nagyon számítnak a sajtóra, már ami a lakosság felvilágosítását illeti.